A hajtástechnikában sokszor találkozunk olyan feladattal, ahol valamilyen módon biztosítani kell, hogy a meghajtott berendezés a leállítását követően pozícióban maradjon, esetleg ne forogjon vissza a következő újraindításig. Ennek elérésére több lehetőségünk is van.
1. Önzáró csigahajtóművek alkalmazása
Ez a legköltséghatékonyabb megoldás, mely forgásiránytól függetlenül használható, de sajnos elég korlátozott a lehetőségek köre, mert a közhiedelemmel ellentétben a csigahajtóműveknek csak nagyon kis százalékuk részben vagy teljesen önzáró. Ez utóbbi is főként a kisebb csigahajtóművekre, és azon belül is a nagy áttételekre igaz, ezért főként kis teljesítményigényű és lassú fordulatú hajtásoknál tudjuk alkalmazni ezt a megoldást. A csigahajtóműveink önzáró képességéről egy korábbi alkalommal már olvashattak.
2. Fékes villanymotorral szerelt hajtás használata
Az előbbi megoldáshoz hasonlóan ez is forgásiránytól függetlenül alkalmazható, ellenben nincs olyan korlátozó tényező, mint a csigahajtóműveknél, gyakorlatilag bármilyen áttételű hajtással párosítható. Ami hátrányként róható fel, hogy az időszakosan használt berendezések esetén főként a kültérre telepített hajtásoknál a fék fokozott odafigyelést és gondozást igényel, mert az időjárás viszontagságai miatt a fék alkatészei "beragadhatnak", ami gátolhatja a megfelelő működést. Frekvenciaváltóról üzemeltetett hajtásoknál a megfelelő működéshez bizonyos esetekben a fék direkt megtáplálására lehet szükség. Erről írtunk már korábban.
3. Visszafutásgátlós villanymotorral ellátott hajtás beépítése
Az ilyen kivitelű hajtásoknál már csak az egyik irányú elfordulás gátolható. Általában a motorra szerelt visszafutásgátlók gondozásmentesek, kevésbé érzékenyek környezeti hatásokra, így a kültérre szerelt időszakosan használt hajtásoknál is nyugodtan alkalmazhatóak. A visszafutásgátló könnyen hozzáférhető, így szükség esetén a forgásirány egyszerűen (a visszafutásgátló megfordításával) módosítható. A beüzemelésük ellenben fokozott odafigyelést igényel, mert a helytelenül beépített visszafutás-gátló, vagy a rossz forgásirányra bekötött villanymotor a visszafutás-gátló tönkremeneteléhez vezethet.
4. Beépített visszafutásgátlóval szerelt hajtómű alkalmazása
Gyakorlatilag az előző megoldás hajtóműbe épített változata. Előnye, hogy a visszafutásgátlók mindig olajban futnak és semmilyen külső hatás nem érheti az alkatrészeket. A beépítés ez esetben is fokozott odafigyelést igényel, de a forgásirány módosítása már lényegesen nehezebb feladat, mert meg kell bontani a hajtóművet és ezáltal az olajteret, így az effajta módosítás csak megfelelő körülmények mellett végezhető el.
Ha a fenti megoldások valamelyike felkeltette az érdeklődését, nálunk bármelyiket megtalálhatja.
Császár Péter
gépészmérnök
Küldetésünk keverő berendezések, hajtástechnikai rendszerek és ezek elemeinek tervezése, gyártása, összeszerelése, értékesítése és javítása.
Legyen Ügyfelünk Ön is!