Makkos Balázs
üzletkötő, gépészmérnök
Legjobb megoldások keresése, eszközök kiválasztása, technikai és műszaki kérdések, költséghatékony megoldások.
Munktársaink sok éves tapasztalattal rendelkeznek.
A hajtástechnikában gyakran előfordul, hogy nem folyamatos, hanem szakaszos üzemre kell hajtást választani. Miben befolyásolja mindez a hajtómű műszaki paramétereit?
A hajtóművek mechanikai teherbírása egy ismert érték, amit a gyártók a behajtó fordulatszám függvényében adnak meg a kiválasztási katalógusukban, a legnagyobb átvihető teljesítmény, ill. levehető nyomaték formájában. Igaz, egy nagyon ritkán üzemelő hajtás esetén a gyárilag megadott teljesítmény és nyomaték értékeknél nagyobb értékekkel is számolhatunk, de most ettől tekintsünk el.
Vegyünk azt az esetet, amikor a hajtást napi 8, 16 vagy 24 órában használjuk, de szakaszos üzemben. Mit is befolyásol az ilyen típusú felhasználás?
A hajtóművek korábban már bemutatott termikus terhelhetőségére van "jótékony" hatással a szakaszos üzem, melynek mértéke attól függ, hogy mennyit megy az adott hajtás. Ezt egy "ft" termikus tényező értékkel fejezzük ki, melyet az alábbi táblázat szemléltet a C, A, F, S hajtómű családokra:
| ft | ||||
|
ta [°C] |
Szakaszos üzem | |||
| Viszonylagos bekapcsolási idő [I] | ||||
| 80% | 60% | 40% | 20% | |
| 20 | 1.5 | 1.6 | 1.8 | 2.0 |
Láthatjuk, hogy a szakaszos üzemet illetően négy csoportot különböztetünk meg, ahol a viszonylagos bekapcsolási idő 20%, 40%, 60% vagy 80%. De mit is jelent ez pontosan? A viszonylagos bekapcsolási időt az alábbi módon számolhatjuk ki:
, ahol tf a terhelés alatt töltött időtartam, tr az üzemszünet időtartama.
Ennek ismeretében elmondhatjuk, hogy a viszonylagos bekapcsolási idő egy arányszám, ami megadja a terhelés alatt töltött időt százalékos arányban. Így már érthetővé válik az is, hogy miért kisebb az "ft" termikus tényező értéke 80%-os szakaszos üzem mellett, szemben a 20%-os üzemmóddal.
Ebből a korrigált termikus terhelhetőség értékét az alábbi képlettel határozhatjuk meg:
Pt’ = Pt · ft
Korábbi példánkat tekintve, nézzük meg hogyan változik a C 412-es hajtómű i=2,7-es áttételénél, n1=2800/perces behajtás mellett a termikus terhelhetőség mértéke szakaszos üzem esetén:
| C 412 i=2,77 - n1=2800/perc | |||||
|
ta [°C] |
Korrigált termikus terhelhetőség Pt’[kW] - Szakaszos üzem |
Mechanikus terhelhetőség Pm[kW] |
|||
| 80% | 60% | 40% | 20% | ||
| 20 | 9.0 | 9.6 | 10.8 | 12.0 | 28 |
A táblázat jól szemlélteti, hogy már 80%-os szakaszos üzem mellett is 1,5x-ére nő a termikus terhelhetőség, ám ez az érték az aktív üzemidő csökkenésével tovább emelkedik egészen a 20%-os üzemmód mellett elérhető 12kW-ig, ami a folyamatos üzemre megadott érték 2x-ese.
Császár Péter
gépészmérnök
Az ipari villanymotorok a modern termelés alapvető elemei, hiszen szivattyúk, ventilátorok, kompresszorok, szállítószalagok és számos más berendezés működését biztosítják nap mint nap. Bár sokan a villanymotorokat általános ipari komponensként kezelik, valójában a működési környezet jelentősen befolyásolja teljesítményüket, élettartamukat és megbízhatóságukat. Különösen igaz ez olyan alkalmazások esetén, ahol a motorok extrém körülmények között működnek.
A villanymotor hatásfoka az üzemi költségek egyik meghatározó tényezője. Ismerje meg, mit jelentenek az IE1–IE5 hatásfok osztályok a gyakorlatban, és milyen szabályozási változásokra érdemes felkészülni 2026-ban.
Küldetésünk keverő berendezések, hajtástechnikai rendszerek és ezek elemeinek tervezése, gyártása, összeszerelése, értékesítése és javítása.
Legyen Ügyfelünk Ön is!