Boross Zoltán
üzletkötő, villamosmérnök
Legjobb megoldások keresése, eszközök kiválasztása, technikai és műszaki kérdések, költséghatékony megoldások.
Munktársaink sok éves tapasztalattal rendelkeznek.
A hajtástechnikában gyakran előfordul, hogy nem folyamatos, hanem szakaszos üzemre kell hajtást választani. Miben befolyásolja mindez a hajtómű műszaki paramétereit?
A hajtóművek mechanikai teherbírása egy ismert érték, amit a gyártók a behajtó fordulatszám függvényében adnak meg a kiválasztási katalógusukban, a legnagyobb átvihető teljesítmény, ill. levehető nyomaték formájában. Igaz, egy nagyon ritkán üzemelő hajtás esetén a gyárilag megadott teljesítmény és nyomaték értékeknél nagyobb értékekkel is számolhatunk, de most ettől tekintsünk el.
Vegyünk azt az esetet, amikor a hajtást napi 8, 16 vagy 24 órában használjuk, de szakaszos üzemben. Mit is befolyásol az ilyen típusú felhasználás?
A hajtóművek korábban már bemutatott termikus terhelhetőségére van "jótékony" hatással a szakaszos üzem, melynek mértéke attól függ, hogy mennyit megy az adott hajtás. Ezt egy "ft" termikus tényező értékkel fejezzük ki, melyet az alábbi táblázat szemléltet a C, A, F, S hajtómű családokra:
| ft | ||||
|
ta [°C] |
Szakaszos üzem | |||
| Viszonylagos bekapcsolási idő [I] | ||||
| 80% | 60% | 40% | 20% | |
| 20 | 1.5 | 1.6 | 1.8 | 2.0 |
Láthatjuk, hogy a szakaszos üzemet illetően négy csoportot különböztetünk meg, ahol a viszonylagos bekapcsolási idő 20%, 40%, 60% vagy 80%. De mit is jelent ez pontosan? A viszonylagos bekapcsolási időt az alábbi módon számolhatjuk ki:
, ahol tf a terhelés alatt töltött időtartam, tr az üzemszünet időtartama.
Ennek ismeretében elmondhatjuk, hogy a viszonylagos bekapcsolási idő egy arányszám, ami megadja a terhelés alatt töltött időt százalékos arányban. Így már érthetővé válik az is, hogy miért kisebb az "ft" termikus tényező értéke 80%-os szakaszos üzem mellett, szemben a 20%-os üzemmóddal.
Ebből a korrigált termikus terhelhetőség értékét az alábbi képlettel határozhatjuk meg:
Pt’ = Pt · ft
Korábbi példánkat tekintve, nézzük meg hogyan változik a C 412-es hajtómű i=2,7-es áttételénél, n1=2800/perces behajtás mellett a termikus terhelhetőség mértéke szakaszos üzem esetén:
| C 412 i=2,77 - n1=2800/perc | |||||
|
ta [°C] |
Korrigált termikus terhelhetőség Pt’[kW] - Szakaszos üzem |
Mechanikus terhelhetőség Pm[kW] |
|||
| 80% | 60% | 40% | 20% | ||
| 20 | 9.0 | 9.6 | 10.8 | 12.0 | 28 |
A táblázat jól szemlélteti, hogy már 80%-os szakaszos üzem mellett is 1,5x-ére nő a termikus terhelhetőség, ám ez az érték az aktív üzemidő csökkenésével tovább emelkedik egészen a 20%-os üzemmód mellett elérhető 12kW-ig, ami a folyamatos üzemre megadott érték 2x-ese.
Császár Péter
gépészmérnök
A modern gyártósorok tervezésekor a legfontosabb szempont a folytonosság. Egy jól megválasztott, minőségi villanymotor önmagában is a megbízhatóság záloga, de a mai ipari környezetben már egy lépéssel tovább mehetünk: a tudatos, adatvezérelt felügyelettel garantálhatjuk, hogy a termelés egyetlen percre se álljon meg.
Az ipari keverőberendezések számos gyártási folyamat alapvető elemei, legyen szó élelmiszeripari, vegyipari vagy akár vízkezelési alkalmazásokról. Amikor azonban egy keverő nem működik megfelelően, az nemcsak a végtermék minőségét rontja, hanem komoly költségekkel járó problémákat is okozhat: a keverő élettartam csökkenéséhez, vagy akár váratlan meghibásodáshoz is vezethet.
Küldetésünk keverő berendezések, hajtástechnikai rendszerek és ezek elemeinek tervezése, gyártása, összeszerelése, értékesítése és javítása.
Legyen Ügyfelünk Ön is!