Makkos Balázs
üzletkötő, gépészmérnök
Legjobb megoldások keresése, eszközök kiválasztása, technikai és műszaki kérdések, költséghatékony megoldások.
Munktársaink sok éves tapasztalattal rendelkeznek.
A kúp-, és homlokkerekes hajtóművek termikus terhelhetőségéről szóló korábbi cikkemet tovább fejtegetem, ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy a környezeti hőmérséklet is hatással van ezekre a terhelhetőségi adatokra.
A Bonfiglioli hajtómű katalógusaiban megadott termikus terhelhetőségi adatok 20°C-os környezeti hőmérsékletre vonatkoznak. De hogyan számolhatunk, ha ennél magasabb vagy éppen alacsonyabb hőmérséklet mellett szeretnénk üzemeltetni a kiválasztott hajtóművet? A Bonfiglioli C, A, F, S hajtómű katalógusában a "THERMAL CAPACITY" című részben erre a kérdésre is megkapjuk a választ:
A táblázat adatiból jól látható, hogy 30°C-on 15%-kal csökken a hajtómű termikus terhelhetősége, míg 10°C-on ugyanennyivel nő. Ha a hőmérséklet újabb 10°C-kal (40°C-ra) emelkedik, további 5% vagyis összesen már 20%-os csökkenéssel kell számolnunk.
Vegyük a korábbi példát és nézzük meg számszerűen, hogyan változik a termikus terhelhetőség egy C 412-es hajtómű i=2,7-es áttételénél, n1=2800/perces behajtás esetén:
Változás a környezeti hőmérséklet függvényében:
|
C 412 i=2,7 - n1=2800/perc |
||
|
Környezeti hőmérséklet ta [°C] |
Termikus terhelhetőség Pt [kW] |
Mechanikus terhelhetőség Pm [kW] |
| 40 | 4,8 | 28 |
| 30 | 5,1 | 28 |
| 20 | 6,0 | 28 |
| 10 | 6,9 | 28 |
Esetünkben a vizsgált hajtómű adott áttételénél a hőmérséklet emelkedésével - a maximális üzembiztonság fenntartása mellett - már csak 4kW-os villanymotorral érdemes szerelni a hajtást, míg 20°C-on és alatta továbbra is maradhat az 5,5kW-os teljesítmény.
Ahogy azt már korábban is jeleztem, az e fajta kettősséget (termikus és mechanikus terhelhetőség között) csak bizonyos esetekben figyelhetjük meg (pl.: 2 fokozat és/vagy i≤45-ös áttétel), ráadásul külön hűtés közbeiktatásával (pl. olajhűtő) a termikus terhelhetőség határai jelentősen kitolhatóak, akár a mechanikus terhelési értékig is.
Császár Péter
gépészmérnök
A modern gyártósorok tervezésekor a legfontosabb szempont a folytonosság. Egy jól megválasztott, minőségi villanymotor önmagában is a megbízhatóság záloga, de a mai ipari környezetben már egy lépéssel tovább mehetünk: a tudatos, adatvezérelt felügyelettel garantálhatjuk, hogy a termelés egyetlen percre se álljon meg.
Az ipari keverőberendezések számos gyártási folyamat alapvető elemei, legyen szó élelmiszeripari, vegyipari vagy akár vízkezelési alkalmazásokról. Amikor azonban egy keverő nem működik megfelelően, az nemcsak a végtermék minőségét rontja, hanem komoly költségekkel járó problémákat is okozhat: a keverő élettartam csökkenéséhez, vagy akár váratlan meghibásodáshoz is vezethet.
Küldetésünk keverő berendezések, hajtástechnikai rendszerek és ezek elemeinek tervezése, gyártása, összeszerelése, értékesítése és javítása.
Legyen Ügyfelünk Ön is!