Hogyan válasszunk villanymotort?

1. A kiválasztás első lépcsőfoka, hogy ismerjük milyen terhelésnek lesz kitéve a rendszerünkben, az adott feladat ellátásakor a villanymotor.

Három fő kategóriába sorolhatók a terhelés módozatai:

• Állandó nyomaték
• Hirtelen változó nyomaték
• Idővel fokozatosan változó nyomaték

Példák:

• a szállítószalagok, extruderek, szivattyúk és kompresszorok viszonylag egyenletes nyomaték mellett működnek. A villanymotor méretezése ezekhez a felhasználási módokhoz egyszerű, hiszen elég ha ismerjük az elvárt teljesítményt (nyomaték igény).
  
  
• A felvonók, prések, lyukasztóprések, fűrészek és szakaszosan üzemelő szállítószalagok terhelési igénye rövid időn belül, gyakran a másodperc töredéke alatt hirtelen alacsonyról magasra változik. Itt a legfontosabb szempont a villanymotor kiválasztásánál, hogy olyan villanymotort válasszunk, amelynek fordulatszám-nyomaték görbéje a terhelési nyomaték görbe felett legyen.
  
  
• A ventilátorok, kompresszorok és hasonló berendezések terhelése idővel változik. Az ilyen igényekhez szükséges villanymotor kiválasztásakor a legmagasabb folyamatos terhelési pont a mérvadó, ez jellemzően a legnagyobb motorfordulatszámon jelentkezik.

2. A villanymotor teljesítményének meghatározása

Ökölszabály a motor teljesítményének meghatározásához: Csak akkora teljesítményű villanymotort válasszon amekkorára szüksége van, kerülje a túl- vagy alulméretezést

3. Az indítónyomaték meghatározása

A harmadik szempont a rendszer tehetetlensége, ez különösen fontos a villanymotor indításkor. Ezért különösen fontos ismernünk az elvárt indítónyomatékot, azt amire szükségünk van a rendszer indításakor.

Nagy indítónyomaték igény esetén a villanymotoroknak speciális besorolással kell rendelkeznie azért, hogy az indításkor keletkező hő ne haladja meg a megengedett hőmérsékletet.

Jó tudni, hogy a villanymotorokat általánosan max. 40 °C környezeti hőmérsékleten történő üzemelésre tervezik. Amennyiben ennél tartósan magasabb hőmérsékleten üzemel, akkor a hűtés romlik, ezért csak kisebb teljesítmény leadására képes.

A megfelelő méretű villanymotor képes a terhet holtállásból elfordítani (indítási nyomaték), üzemi fordulatszámra (gyorsítási nyomaték) felgyorsítani, majd az üzemi sebességet (névleges nyomaték) fenntartani.

4. Az üzemtípus meghatározása

A negyedik szempont a villanymotor rendszerben betöltött szerepének elemzésével kell kezdjük, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen módon és milyen időszakokban fog az adott villanymotor üzemelni, ezt a jellemzőt üzemtípusnak hívjuk.

Az üzemtípus meghatározását a következők alapján végezhetjük el:

- Állandó üzem

a gép állandó terheléssel legalább addig működik, amíg a villanymotor melegedése eléri a hőegyensúlyt. Névleges teljesítményű terhelés esetén a gép melegedése nem haladja meg a szigetelési osztályára megengedett értéket.

- Rövid ideig tartó üzem

a villanymotor állandó terheléssel működik, de az üzemidő olyan rövid, hogy a villanymotor nem éri el a hőegyensúlyt. Ezt követően a gép kikapcsolt állapotban van legalább annyi ideig, hogy lehűlhessen a környezeti hőmérsékletre. Rövid üzemidőknek általában a 10 és 90 perc közötti időszakokat nevezzük. 

-  Szakaszos üzem

azonos teljesítményű, azonos időtartamú, ismétlődő terhelési szakaszokból áll, a ciklusok között kikapcsolt időszakokkal. Az üzemszünetek alatt a villanymotor hőmérséklete nem csökken le az előző ciklus végének hőfokára.

5. Hypoxia – Tengerszint feletti magasság

Abban az esetben, ha az üzemelés tervezett helye az 1000 m tengerszint feletti magasság fölé van tervezve, a villanymotor hűtése a levegő ritkulásának következtében romlik. Ebből kifolyólag a villanymotor a névlegesnél csak kisebb teljesítménnyel terhelhető. Ezért a villanymotor méretezésekor a légsűrűség függvényében korrekciókat kell alkalmazni.