Hogyan válasszunk hajtóművet? Üzemtényező és ami mögötte van…

Múlt alkalommal olyan "C" típusú (homlokkerekes, kihajtótengelyes, egyenes) hajtást kerestük, ami 2,2kW teljesítményű villanymotorral is szerelhető, a kihajtó fordulatszáma 60 és 70 között van, vagyis: P_n1=2,2kW + n₂=60 - 70/perc.
A fenti példán keresztül bemutattuk, hogy a katalógus milyen fordulatszám - üzemtényező párosítással kínál alternatívákat, melyeket az üzemtényező értéke alapján ki is elemeztünk:

Arról azonban nem beszéltünk, minek köszönhető, hogy a különböző fordulatszámokhoz eltérő üzemtényezők tartoznak. Az üzemtényező értékét, mint tudjuk, az alábbi képlettel határozhatjuk meg:

S = M_névl. / M₂ ahol, az Mnévl. - hajtómű névleges nyomatéka, míg az M₂ - motoros hajtómű által leadott nyomaték.

Ha megnézzük az összefüggést láthatjuk, hogy azonos leadott nyomaték (M₂) mellett, minél nagyobb a hajtómű névleges nyomatéka (M_névl.), annál nagyobb lesz az üzemtényező értéke is.

A gyártó hajtóműveit névleges nyomatékuk szerint különböző méretekre bontja, mely a jelen példánkhoz tartozó "C" típus esetében, az alábbiak szerint alakul:

A fenti grafikon alapján kijelenthető, hogy a C 51-es méret a legerősebb, így nem meglepő, hogy ehhez tartozik a legnagyobb S=2,7-es üzemtényező. Ellenben a C 31-nek a legalacsonyabb a névleges nyomatéka a jelenlegi felsorolásban, ezért a legkisebb üzemtényezők S=0,9 és 1,0 is ehhez a hajtóműhöz köthetőek.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy nagyobb sorozatszámmal rendelkező hajtómű ugyan erősebb, de ez a hajtómű árában is érezteti hatását, ezért nem mindegy, hogy milyen üzemtényezővel rendelkező hajtásra esik a választásunk.

Császár Péter
gépészmérnök