Boross Zoltán
üzletkötő, villamosmérnök
Legjobb megoldások keresése, eszközök kiválasztása, technikai és műszaki kérdések, költséghatékony megoldások.
Munktársaink sok éves tapasztalattal rendelkeznek.
Az elmúlt pár alkalommal megnéztük, hogy milyen értékeket vehet fel az üzemtényező, és mi befolyásolja azok változását. Arról azonban még nem esett szó, hogy mikor érdemes nagyobb, vagy éppen kisebb üzemtényezőt választani.
Nagyon sok tényezőtől függ, hogy egy adott felhasználásra milyen üzemtényezővel rendelkező hajtást érdemes választani. Ehhez vegyük segítségül a gyártó hajtómű katalógusát, mely három terhelési kategóriát határoz meg:
A fenti három kategória mindegyikéhez tartozik egy-egy görbe, melynek segítségével meg lehet határozni, hogy az adott alkalmazáshoz milyen üzemtényezőt célszerű választani:
A fenti diagramban a különböző terhelésekhez (K1, K2 és K3) javasolt üzemtényezők (fs) értéke látható a napi üzemóra (8, 16 vagy 24 órás üzem) szerinti bontásban, az óránkénti indítási gyakoriság (Zr) függvényében.
A diagramból jól kiolvasható, hogy egyenletes terhelésnél (K1), napi 8 órás üzemben óránkénti néhány indítással alig S=1,0 feletti üzemtényező is elegendő. Ha egy órában közel percenként ki- bekapcsoljunk a hajtást, akkor is mindössze ~15%-kal "erősebb" hajtómű, vagyis S=1,15 körüli üzemtényező már jó lehet a feladatra. Ha hasonló feltételek mellett, de 16 vagy 24 órás üzemben szeretnénk használni a hajtásunkat, akkor előbbi esetben S=1,2-1,3 közé, míg utóbbinál S=1,35-1,45 közé javasolt az üzemtényezőt választani.
Egészen más a helyzet, ha a fellépő terhelés mérsékelten (K2) vagy jelentősen (K3) ingadozik. Ezen esetekben már napi 8 órás üzemben, óránkénti néhány indítással is javasolt az S=1,35 (K2) vagy S=1,55 (K3) feletti üzemtényező alkalmazása. Ha tovább növeljük a napi üzemórák számát, jelentős terhelés ingadozás (K3) mellett akár S=1,8-1,95-ös üzemtényező is indokolt lehet pl. 24 órás üzemben.
Az eddigiek alapján elmondható, hogy az S=2,0 körüli üzemtényező szinte már minden esetre megfelel, legyen szó napi 24 órás üzemről vagy nagyobb terhelés ingadozásról. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy extrém esetben nem lehet szükség S>2,0 feletti üzemtényező alkalmazására, de ez csak az esetek elenyésző százalékánál fordulhat elő.
A fenti diagram jó támpontot ad nemcsak a megfelelő, de a költséghatékony hajtáskiválasztáshoz is.
Császár Péter
gépészmérnök
IP55 vagy IP66? F vagy H szigetelési osztály? Ha ezek a kérdések felmerültek már Önnél motorvásárláskor, most megkapja a választ.
Új szakmai cikkünkben egyszerűen elmagyarázzuk, mitől függ egy villanymotor valódi élettartama – és mikor érdemes kényszerhűtést választani.
Frekvenciaváltót vett, de nem tudja pontosan beállítani? Nem Ön az egyetlen. A leggyakoribb ipari meghibásodások jó része egyszerűen elkerülhető lett volna a helyes paramétérezéssel. Cikkünkben elmagyarázzuk az alapokat, és ha inkább a mérnökeinkre bízná, mi elvégezzük helyszínen.
Küldetésünk keverő berendezések, hajtástechnikai rendszerek és ezek elemeinek tervezése, gyártása, összeszerelése, értékesítése és javítása.
Legyen Ügyfelünk Ön is!